A Visegrádi vár
A csodálatos Dunakanyar természeti környezetében, a Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától a folyó partjáig húzódik a Visegrádi vár. A vár elődje, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik dombon az egykori római tábor alapjaira épült. A történelem folyamán az itt lakó népek több erődöt is emeltek abból a célból, hogy a szoroson átvezető útvonalat az ellenőrzésük alatt tarthassák.
A tatárjárás viszontagságos évei után a romhalmazzá vált ispánsági vár köveiből, IV.Béla építtette fel a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot. A néphagyomány a tornyot később Salamon-toronynak nevezte el. A későbbi korokban Károly Róbert király ide helyeztette a fővárost és kibővíttette a várat. Itt került sor 1335 -ben a híres királytalálkozóra. Amíg IV.Béla, az uralkodó, a Duna partján építkezett, felesége Mária királyné eladta ékszereit
és az árukból a sziklacsúcson építtetett erődöt. A két várrészt a meredek hegyoldalon végighúzódó zárófal egészítette ki, amely a Duna partján álló Vízi-várig futott és ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófal a Fellegvárat az Alsóvárral kötötte össze. A völgyzáró falain vezetett keresztül a középkori út, amely Esztergomtól Budáig tartott. Az utat északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárta le. A 14. században a belháborúk idején Csák Máté csapatai megszállták a várat, melyet az országegyesítő Anjou Károly király ostrommal foglalt vissza. Az uralkodó megépíttette a Duna mellett a Palotát, ami kényelmesebb lakhatást biztosított. A kővárban ezután már csupán a helyőrség tartózkodott.
» Szálláshelyek Visegrádon és a Visegrádi vár közelében
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a várat tovább korszerűsítették, ekkor épült az asszonyház is. Mátyás király uralkodása alatt a Visegrádi vár palotaszárnyait teljesen felújították. A visegrádi várban az évszázadok alatt több ízben is őrizték a királyi koronát és a koronázási ékszereket. A visegrádi vár egészen 1529 -ig koronaőrző hely volt. 1440 -ben Erzsébet királyné megbízta az egyik udvarhölgyét, Kottaner Jánosnét a szent korona elrablására.
A 16. században Buda elfoglalása után 1554 -ben a Visegrádi vár török kézre került. A vár óriási pusztítást szenvedett, súlyosan megsérült a Salamon-torony is. Az ezt követő csaknem másfél évszázad alatt a vár több gazdát cserélt, egyre romosabbá vált, majd az 1685 -ös török ostrom ideje alatt végleg elpusztult. A vár pusztulásával egyidejűleg a város is elpusztult és elnéptelenedett. Helyreállítására az 1870 -es években már voltak törekvések, de csupán 1960 -ban kezdődött egy korszerű műemlékvédelmi helyreállítás.
A Visegrádi vár a magyar történelem kiemelkedő szintere volt, napjainkban fontos turisztikai központ.
Visegrád nevezetességei
- a város fölé meredeken emelkedő Alsóvár a Várhegy alatti dombon
- a Duna partján álló Vízibástya
- a gótikus építészet kiemelkedő alkotása, a Királyi Palota
- a Salamon-torony
- a Fellegvár
A történelmi épületeken kívül szemnek és léleknek csodálatos, pihentető látványt nyújt a Dunakanyar. A Visegrádi vár számtalan érdekes kiállítással is várja látogatóit. Ilyenek például: a vártörténeti kiállítás, rekonstruált makettrendszer, a Szent-korona történeti kiállítás és a Panoptikum. A halászati, vadászati és gazdálkodási kiállítasok ugyancsak sok kíváncsi látogatót vonzanak. A Visegrádi vár nevezetes rendezvénysorozata a már több, mint 25 éve megrendezésre kerülő Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. A sok látnivaló megtekintése, vagy egy kiadós séta után, a Fellegvárhoz vezető út kereszteződésénél a jóhírű Sirály Étteremben éhségünket és szomjunkat olthatjuk. Az étterem kerthelységéből csodás Dunára néző panoráma tárul szemünk elé.
Kiemelt szállások a Visegrádi vár közelében
» További szállások Visegrádon