Visegrádi vár

A Visegrádi vár

 

 

A csodálatos Dunakanyar természeti környezetében, a Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától a folyó partjáig húzódik a Visegrádi vár. A vár elődje, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik dombon az egykori római tábor alapjaira épült. A történelem folyamán az itt lakó népek több erődöt is emeltek abból a célból, hogy a szoroson átvezető útvonalat az ellenőrzésük alatt tarthassák.

 

Dunakanyar, Visegrád

 

A tatárjárás viszontagságos évei után a romhalmazzá vált ispánsági vár köveiből, IV.Béla építtette fel a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot. A néphagyomány a tornyot később Salamon-toronynak nevezte el. A későbbi korokban Károly Róbert király ide helyeztette a fővárost és kibővíttette a várat. Itt került sor 1335 -ben a híres királytalálkozóra. Amíg IV.Béla, az uralkodó, a Duna partján építkezett, felesége Mária királyné eladta ékszereit
és az árukból a sziklacsúcson építtetett erődöt. A két várrészt a meredek hegyoldalon végighúzódó zárófal egészítette ki, amely a Duna partján álló Vízi-várig futott és ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófal a Fellegvárat az Alsóvárral kötötte össze. A völgyzáró falain vezetett keresztül a középkori út, amely Esztergomtól Budáig tartott. Az utat északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárta le. A 14. században a belháborúk idején Csák Máté csapatai megszállták a várat, melyet az országegyesítő Anjou Károly király ostrommal foglalt vissza. Az uralkodó megépíttette a Duna mellett a Palotát, ami kényelmesebb lakhatást biztosított. A kővárban ezután már csupán a helyőrség tartózkodott.

 

 

» Szálláshelyek Visegrádon és a Visegrádi vár közelében

 

 

Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a várat tovább korszerűsítették, ekkor épült az asszonyház is. Mátyás király uralkodása alatt a Visegrádi vár palotaszárnyait teljesen felújították. A visegrádi várban az évszázadok alatt több ízben is őrizték a királyi koronát és a koronázási ékszereket. A visegrádi vár egészen 1529 -ig koronaőrző hely volt. 1440 -ben Erzsébet királyné megbízta az egyik udvarhölgyét, Kottaner Jánosnét a szent korona elrablására.

 

A Visegrádi vár

 

A 16. században Buda elfoglalása után 1554 -ben a Visegrádi vár török kézre került. A vár óriási pusztítást szenvedett, súlyosan megsérült a Salamon-torony is. Az ezt követő csaknem másfél évszázad alatt a vár több gazdát cserélt, egyre romosabbá vált, majd az 1685 -ös török ostrom ideje alatt végleg elpusztult. A vár pusztulásával egyidejűleg a város is elpusztult és elnéptelenedett. Helyreállítására az 1870 -es években már voltak törekvések, de csupán 1960 -ban kezdődött egy korszerű műemlékvédelmi helyreállítás.

 

A Visegrádi vár a magyar történelem kiemelkedő szintere volt, napjainkban fontos turisztikai központ.

 

 

 

Visegrád nevezetességei

 

  • a város fölé meredeken emelkedő Alsóvár a Várhegy alatti dombon
  • a Duna partján álló Vízibástya
  • a gótikus építészet kiemelkedő alkotása, a Királyi Palota
  • a Salamon-torony
  • a Fellegvár

 

 

A történelmi épületeken kívül szemnek és léleknek csodálatos, pihentető látványt nyújt a Dunakanyar. A Visegrádi vár számtalan érdekes kiállítással is várja látogatóit. Ilyenek például: a vártörténeti kiállítás, rekonstruált makettrendszer, a Szent-korona történeti kiállítás és a Panoptikum. A halászati, vadászati és gazdálkodási kiállítasok ugyancsak sok kíváncsi látogatót vonzanak. A Visegrádi vár nevezetes rendezvénysorozata a már több, mint 25 éve megrendezésre kerülő Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. A sok látnivaló megtekintése, vagy egy kiadós séta után, a Fellegvárhoz vezető út kereszteződésénél a jóhírű Sirály Étteremben éhségünket és szomjunkat olthatjuk. Az étterem kerthelységéből csodás Dunára néző panoráma tárul szemünk elé.

 

 

Kiemelt szállások a Visegrádi vár közelében

 

Thermal Hotel Visegrád**** superior  Hotel Honti - Panzió***  Hotel Silvanus****

 

» További szállások Visegrádon

 


Mátra hegység

A lenyűgöző Mátra hegység

 

A Mátra az Északi-középhegység egyik vulkanikus eredetű hegyvonulata. Területe 900 km2, a Cserhát és a Bükk között húzódik. A Mátrában emelkedik Magyarország két legnagyobb csúcsa a Galya- és a Kékestető. A Mátra a Kárpátok belső vulkáni vonulatához tartozik. Jelentős érckészlete miatt sok geológus kutatta a Mátra kialakulásának és vulkanizmusának valós történetét. Még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok helyét illetően.

 

A Mátra több, eltérő arculatú részre osztódik

 

  • Félkörívű nyugati része a Nyugati-Mátra, melyet Cserháttól a Zagyva-árok választja el. A hegység központi része a Magas-Mátra, ahol a legmagasabb csúcsok emelkednek. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcsból 26 a Mátrában található. A hegyvonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté.
  • A Keleti-Mátra a Kékeshez közel lévő Sas-kőtől keleti irányban húzódik. Főgerince fokozatosan lealacsonyodik és végül a Tarna völgyénél ér véget. Déli irányban Mátraalja szőlődombokkal borított lankás vidékké válik. A lankák átmenetet képeznek a hegyvidék és az Alföld között.
  • Északon a Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva folyó felső szakaszát övező dombos tájra.

 

Az ezerarcú Mátra

 

A Mátra a természet szerelmesei számára igazi tájparadicsom. Más vulkanikus eredetű hegységekhez viszonyítva a Mátrában sok barlang alakult ki. Közülök a leghosszabb a tektonikus eredetű Csörgő-lyuk. Folyosói összesen 428 méter hosszúak és 30 méter mélységbe nyúlnak. Ismert és híres még a Gyula-barlang, amely az egyetlen barlang a Mátrában, amelyben ásatásokat is végeztek. A jó vízlefolyási viszonyoknak köszönhetően a Mátra hegység forrásokban nagyon gazdag. Közülük a legbővizűbb a Kékes északi oldalán található Nagy-forrás, amely a Pisztrángos tavat táplálja. A Kékestől délkeleti irányban 960 méteres magasságban található Magyarország legmagasabban fakadó forrása a Disznó-kút.

 

A Mátra nyugati határán folyó Zagyva 62 és a keletre lévő Tarna folyó 42 forrás vizét gyűjti össze és szállítja a Tiszába. Annak ellenére, hogy rengeteg vízforrás ered a Mátrában, vízesés csak nagyon kevés van. Közülük legjelentősebb a Parádfürdőtől délre található Ilona-völgyi vízesés. A Mátrában viszonylag kevés számú a természetes eredetű állóvíz. Elsősorban a Kékestől északra maradtak meg kisebb vízfelületek, mint a Pisztrángos-tó és a
Kőris-mocsár, valamint az Ilona-völgy felett, nehezen megközelíthető helyen fekvő Fekete-tó. A hegyvonulat legismertebb tava a Sás-tó. A Mátra éghajlata mérsékelt övi hegyvidéki jellegű. Ennek megfelelően fejlődött, alakult ki az élővilága is.

 

 

» Olcsó szállások a Mátra hegységben

Csodás túraútvonalak a Mátrában

 

Néhány szó a Mátra hegység növény- és állatvilágáról

 

A Mátrát a peremterületek és a Mátraaljai vonulat kivételével erdő borítja. Változatos erdőtársulásai közül legalacsonyabban a cseres-tölgyesek húzódnak, ezeket északon gyertyános-tölgyes, majd fokozatosan tiszta bükkerdő váltja fel. A Magyarországon ritka montán bükkösök a Kékes, a Galyatető és a Piszkéstető északi lejtőin élnek. A Mátra hegység lucfenyő uralta tűlevelű erdői mind telepített erdők. A északi hűvös lejtőkön a bükkösökben főként havasi rózsa, pávafarkú salamonpecsét és farkasölő sisakvirág képviseli a növényvilágot. A sziklákon főleg zuzmó található, de a sziklák repedéseiben az áttelelő levélzetű fodorka is előfordul. A változatos élőhelyek a hegység állatvilágát is sokszínűvé teszik. A vizes helyeken számos csigafaj, a hegyi réteken gazdag lepkefauna él. A hidegvizű patakokban fejlődik ki a hegyi szitakötő lárvája. Kizárólag a bükkösökben fordul elő a Magyarországon igen ritka havasi cincér.
A Mátra védett kétéltű és hüllőfajai az alpesi gőte, sárga hasú unka, erdei- és a gyepi béka, valamint a foltos szalamandra. Találkozhatunk még erdei- és vízi siklóval, láthatunk mocsári teknőst, fürge- és zöld gyíkot. A nagy területű, zárt erdőknek és a közeli peremterületeknek nagyon gazdag a madárvilága.
A legnagyobb európai sasok egyike a parlagi sas a védett fajok közé tartozik. A kerecsensólyom, néhány ölyvféle, a császármadár, holló és a vízirigó sem számítanak ritkaságnak a hegységben. A Mátrában számos védett emlősfaj él. Közülök említésre méltóak a denevér-fajok, a nyuszt, borz, vadmacska és
a hiúz. Az erdős vidékek nagyvadjai is otthonra találtak a Mátrában. Legismertebb a gímszarvas, őz, a vaddisznó és a muflon.

 

A természetes táj megőrzésére létesült 1985 -ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12.141 hektáron. A különleges természeti értékeket mintegy 2.209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. A Mátrában kiépült üdülőhelyek rengeteg látogatót vonzanak az év minden szakában. Az üdülőhelyek főként a hegység központi részén, a Galya- és a Kékestető tömbje köré csoportosulva épültek. A Mátra hegység főként a túra- és természet kedvelő turisták népszerű üdülőparadicsoma.

 

 

Legkiemelkedőbb üdülőhelyek

 

  • Mátrafüred – érdekessége, hogy itt végződik a Mátravasút egyik ága. Fő látványosságai a Bene-ház, Palócmúzeum és a Kozmány-kilátó
  • Sás-tó – Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava, körülötte kemping és üdülőtelep épült
  • Mátraháza – melynek legismertebb épülete a “Pagoda”
  • Kékestető – jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai vannak
  • Galyatető – Magyrország második legmagasabb hegycsúcsa, a közeli Piszkéstetőn csillagvizsgáló üzemel
  • Mátraszentimre – nevezetességei a tájház, a Három falu temploma, a Szentkút valamint a fallóskúti búcsújáróhely
  • Parád – a Parádi-tarna völgyében található falu, nevezetessége a Kocsimúzeum, Parádfürdői gyógyvíz és a közeli Parádsasvár kastélyszálló

 

 

Néhány kitűnő olcsó szállás a Mátrában

 

Lifestyle Hotel Mátra**** Mátraháza          Erzsébet Park Hotel Parádfürdő*** Parád          Hanga Vendégház, Parád

 

» További kedvezményes szállások a Mátra hegységben

 


Egri vár

Az Egri vár története

 Eger legnépszerűbb látnivalói

 

Eger város jelentős történelmi múlttal rendelkező, híres épülete az Egri vár. A vár az 1552 -es török ostrom eseményének emlékeit őrzi, amikor
a méltán hősként emlegetett Dobó István várkapitány, embereivel visszaverte az Oszmán Birodalom túlerővel bíró seregét.
A Bükk hegység déli lábánál az Eger patak fölötti Várhegyen az ásatások bizonysága szerint már a 11. században egy román stílusban épült rotunda állt. A rotunda falait sárba rakott kövekből építették. Ez a körtemplom az Egri főegyházmegye épülete volt. A templom keleti részén egy patkó alakba kanyarodó szentély épült.
A körépítmény közepén lévő sírhely a régészek és történészek szerint az első püspök székhelye volt.

Az Egri vár

 

Az egyházi épületek eleinte nem voltak erődítménnyel körülvéve, mivel az egri püspök nem Egerben hanem a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítményében talált menedékvárra. A tatárok ezt az erődítményt teljesen lerombolták. A tatárjárás után a vár pótlására az egri templomot magas kőfalakkal vették körbe. Ebből a templomból a századok folyamán alakult ki az Egri vár, amely a magyar történelemben döntő szerepet játszott.
A 13. században az Egri vár csak egy kisebb, jelentéktelen erőd volt. Az első körtemplomot Szent János evangélista tiszteletére építtetett román
stílusú székesegyház követte, amelyet Szent László király emeltetett. A 14. századról szóló krónikák alapján a várat Szent János várának nevezték.
A hódító Oszmán Birodalommal szembeni védekezés céljából a 16. században alakították ki a külső és belső részekre osztott végvárrendszert.

 

Az Egri vár élére 1548 -ban Dobó Istvánt nevezték ki. A várkapitány lefgontosabb feladatának azt tartotta, hogy a végvárat a lehető legjobban megerősítsék a török támadások visszaveréséhez. Nagyban megnövelte a várőrség és a felhasználható hadi eszközök számát is. A hódító török hadjáratot Kara Ahmed vezír, Szokoli Mehmed rumélia valamint Hadim Ali beglerbég vezették és irányították. Az egyesített török hadak 1552 szeptemberében ostrom alá vették az Egri várat. Az ostromot a felkészült várvédők sikeresen visszaverték. Az ostromló seregek visszavonulása után a vár alól, a várfalak túlnyomó többsége nagyon súlyos károkat szenvedett. Évtizedeken keresztül tartott a várfalak megerősítése, újjáépítése. A védműveket korszerűsítették a helyőrség létszámát hétezer főre emelték.

Az Egri vár látogatása

» Szállásfoglalás Eger városában

 

Békeidőben osztrák tüzérek védték az erődítményt. Ennek ellenére 1596 -ban a több nemzetiségű helyőrség rövid csatározás után ismét a törökök kezére adta. Az Egri vár ekkor III.Mehmed török szultán uralma alá került. A török hódoltság 91 éve alatt a törökök fenntartották és nagyban bővítették az erődrendszert. Végül 1687 -ben az Egri vár a Habsburg ház tulajdonává vált. Néhány évvel később a császári haditanács a külső vár védőrendszerét felrobbantatta. Ennek következtében a későbbi kuruc szabadságharcban már csupán a belső vár volt kisebb fontosságú. Az Egri vár dicsőségének színhelye lassan hanyatlásnak indult, hadászati szerepét végleg elveszítette. A falait fokozatosan bontották, a köveit szekerekkel hordták el a városban kezdődött építkezésekhez. Mindezeknek az 1862 -ben megkezdődött régészeti ásatási munkálatok és a felújítás vetett véget.

 

Az egri hősök örök dicsőségét az Egri vár napjainkban is méltón őrzi. A várudvarban számtalan történelmi emlék és épület áll, melyeket érdemes az ide látogatóknak végigjárni, megtekinteni. Az Egri vár főbejárata délkeletre a Dobó tér felé nyílik. A belső vár falánál emelkedik a Varkoch-bástya. Tőle keletre található a Hippolyt-kapu. A kapualjban kialakított ülőfülkékben megpihenhetnek a várlátogató vendégek. A Gergely-, Sándor-, Zárkándy-, Tömlöc-, valamint a Dobó-bástya és a Földbástya, mind-mind falaikba zárva őrzik a dicső történelmet.

 

Az Egri vár északnyugati szakaszán áll a régi Püspöki palota. Földszintje gótikus, az emeleti része pedig reneszánsz stílusban épült. Egyik földszinti termében tekinthető meg Dobó István vörös márványból készült sírköve, amit az egri hősök emlékére állított szimbolikus szobrok vesznek körül. Két teremben időszakos kiállítások tekinthetők meg. 2014 elején megkezdődött az Egri vár és a teljes erődrendszer turisztikai látványossággá fejlesztése. Kiállításokat hoztak létre, felújították a Fegyvertár épületét, a Szép bástyát és a Török kertet. A várban 40 férőhelyes mozi épült, amelyben 3D minőségű
12 és fél percig tartó filmet vetítenek. A film bemutatja az 500 évvel ezelőtti Magyarország végvárainak életét, világát, bepillantást nyújt a középkori város mindennapjaiba. Az Egri vár török elleni harcának állított emléket Gárdonyi Géza író “Az egri csillagok” című regényében. A regényből Várkonyi Zoltán rendezésében 1968 -ban ugyanezzel a címmel film is készült, ami még ma is nagy népszerűségnek örvend.

Dobó István Vármúzeum

 

 

Néhány szó Eger látványosságairól

 

Az Egri vár látogatói nemcsak a vár nevezetességeit keresik fel. Maga Eger városa is rengeteg érdekes látnivalóval rendelkezik. Egyik ilyen a Minaret-török kori emlékmű. Az épület 14 szög alakú, magassága 40 méter faragott homokkőből épült. 97 csigalépcsőn lehet feljutni a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. A csigalépcsővel megküzdőket csodálatos panoráma várja. Az Egri bazilika, Magyarország második legnagyobb temploma. Májustól egészen októberig az idelátogatók a déli órákban gyönyörű orgona bemutatót hallhatnak.

A Minorita Páduai Szent Antal templom, Eger legcsodálatosabb barokk temploma. Az egyemeletes díszes épület homlokzatát a Szent korona és Eger városi címere díszíti. A Kis zsinagóga a zsidó közösség imaháza volt, ma Kortárs galériaként működik. Az Agria park Eger büszkesége, látnivalói a víztorony, Zsolnay Díszkút, Dohánygyári Emléktár és a Cinema Agria mozi. Eger látványosságai között említésre méltó a Szépasszonyvölgy, amely
az elmúlt évszázadokban szorosan egybekapcsolódott az egri borok hírnevével. Napjainkban közel 200 borospince várja borkóstolásra a jókedvű kikapcsolódást kereső vendégeket. Szinte minden pincében nótázó zenészek öregbítik a magyar népzene jó hírét. A magyar muzsikaszó kellemes, páratlan élményt nyújt a Szépasszonyvölgybe látogató turistáknak. Eger városa képekben » ITT (Google+)

 

 

Népszerű szálláshelyek Egerben

 

Hotel Villa Völgy**** Wellness & Konferencia          Castello Vendég és Apartmanház          Palazzo Wellness Villa

 

» További szállások Egerben és az Egri vár közelében