Mátra hegység

A lenyűgöző Mátra hegység

 

A Mátra az Északi-középhegység egyik vulkanikus eredetű hegyvonulata. Területe 900 km2, a Cserhát és a Bükk között húzódik. A Mátrában emelkedik Magyarország két legnagyobb csúcsa a Galya- és a Kékestető. A Mátra a Kárpátok belső vulkáni vonulatához tartozik. Jelentős érckészlete miatt sok geológus kutatta a Mátra kialakulásának és vulkanizmusának valós történetét. Még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok helyét illetően.

 

A Mátra több, eltérő arculatú részre osztódik

 

  • Félkörívű nyugati része a Nyugati-Mátra, melyet Cserháttól a Zagyva-árok választja el. A hegység központi része a Magas-Mátra, ahol a legmagasabb csúcsok emelkednek. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcsból 26 a Mátrában található. A hegyvonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté.
  • A Keleti-Mátra a Kékeshez közel lévő Sas-kőtől keleti irányban húzódik. Főgerince fokozatosan lealacsonyodik és végül a Tarna völgyénél ér véget. Déli irányban Mátraalja szőlődombokkal borított lankás vidékké válik. A lankák átmenetet képeznek a hegyvidék és az Alföld között.
  • Északon a Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva folyó felső szakaszát övező dombos tájra.

 

Az ezerarcú Mátra

 

A Mátra a természet szerelmesei számára igazi tájparadicsom. Más vulkanikus eredetű hegységekhez viszonyítva a Mátrában sok barlang alakult ki. Közülök a leghosszabb a tektonikus eredetű Csörgő-lyuk. Folyosói összesen 428 méter hosszúak és 30 méter mélységbe nyúlnak. Ismert és híres még a Gyula-barlang, amely az egyetlen barlang a Mátrában, amelyben ásatásokat is végeztek. A jó vízlefolyási viszonyoknak köszönhetően a Mátra hegység forrásokban nagyon gazdag. Közülük a legbővizűbb a Kékes északi oldalán található Nagy-forrás, amely a Pisztrángos tavat táplálja. A Kékestől délkeleti irányban 960 méteres magasságban található Magyarország legmagasabban fakadó forrása a Disznó-kút.

 

A Mátra nyugati határán folyó Zagyva 62 és a keletre lévő Tarna folyó 42 forrás vizét gyűjti össze és szállítja a Tiszába. Annak ellenére, hogy rengeteg vízforrás ered a Mátrában, vízesés csak nagyon kevés van. Közülük legjelentősebb a Parádfürdőtől délre található Ilona-völgyi vízesés. A Mátrában viszonylag kevés számú a természetes eredetű állóvíz. Elsősorban a Kékestől északra maradtak meg kisebb vízfelületek, mint a Pisztrángos-tó és a
Kőris-mocsár, valamint az Ilona-völgy felett, nehezen megközelíthető helyen fekvő Fekete-tó. A hegyvonulat legismertebb tava a Sás-tó. A Mátra éghajlata mérsékelt övi hegyvidéki jellegű. Ennek megfelelően fejlődött, alakult ki az élővilága is.

 

 

» Olcsó szállások a Mátra hegységben

Csodás túraútvonalak a Mátrában

 

Néhány szó a Mátra hegység növény- és állatvilágáról

 

A Mátrát a peremterületek és a Mátraaljai vonulat kivételével erdő borítja. Változatos erdőtársulásai közül legalacsonyabban a cseres-tölgyesek húzódnak, ezeket északon gyertyános-tölgyes, majd fokozatosan tiszta bükkerdő váltja fel. A Magyarországon ritka montán bükkösök a Kékes, a Galyatető és a Piszkéstető északi lejtőin élnek. A Mátra hegység lucfenyő uralta tűlevelű erdői mind telepített erdők. A északi hűvös lejtőkön a bükkösökben főként havasi rózsa, pávafarkú salamonpecsét és farkasölő sisakvirág képviseli a növényvilágot. A sziklákon főleg zuzmó található, de a sziklák repedéseiben az áttelelő levélzetű fodorka is előfordul. A változatos élőhelyek a hegység állatvilágát is sokszínűvé teszik. A vizes helyeken számos csigafaj, a hegyi réteken gazdag lepkefauna él. A hidegvizű patakokban fejlődik ki a hegyi szitakötő lárvája. Kizárólag a bükkösökben fordul elő a Magyarországon igen ritka havasi cincér.
A Mátra védett kétéltű és hüllőfajai az alpesi gőte, sárga hasú unka, erdei- és a gyepi béka, valamint a foltos szalamandra. Találkozhatunk még erdei- és vízi siklóval, láthatunk mocsári teknőst, fürge- és zöld gyíkot. A nagy területű, zárt erdőknek és a közeli peremterületeknek nagyon gazdag a madárvilága.
A legnagyobb európai sasok egyike a parlagi sas a védett fajok közé tartozik. A kerecsensólyom, néhány ölyvféle, a császármadár, holló és a vízirigó sem számítanak ritkaságnak a hegységben. A Mátrában számos védett emlősfaj él. Közülök említésre méltóak a denevér-fajok, a nyuszt, borz, vadmacska és
a hiúz. Az erdős vidékek nagyvadjai is otthonra találtak a Mátrában. Legismertebb a gímszarvas, őz, a vaddisznó és a muflon.

 

A természetes táj megőrzésére létesült 1985 -ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12.141 hektáron. A különleges természeti értékeket mintegy 2.209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. A Mátrában kiépült üdülőhelyek rengeteg látogatót vonzanak az év minden szakában. Az üdülőhelyek főként a hegység központi részén, a Galya- és a Kékestető tömbje köré csoportosulva épültek. A Mátra hegység főként a túra- és természet kedvelő turisták népszerű üdülőparadicsoma.

 

 

Legkiemelkedőbb üdülőhelyek

 

  • Mátrafüred – érdekessége, hogy itt végződik a Mátravasút egyik ága. Fő látványosságai a Bene-ház, Palócmúzeum és a Kozmány-kilátó
  • Sás-tó – Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava, körülötte kemping és üdülőtelep épült
  • Mátraháza – melynek legismertebb épülete a “Pagoda”
  • Kékestető – jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai vannak
  • Galyatető – Magyrország második legmagasabb hegycsúcsa, a közeli Piszkéstetőn csillagvizsgáló üzemel
  • Mátraszentimre – nevezetességei a tájház, a Három falu temploma, a Szentkút valamint a fallóskúti búcsújáróhely
  • Parád – a Parádi-tarna völgyében található falu, nevezetessége a Kocsimúzeum, Parádfürdői gyógyvíz és a közeli Parádsasvár kastélyszálló

 

 

Néhány kitűnő olcsó szállás a Mátrában

 

Lifestyle Hotel Mátra**** Mátraháza          Erzsébet Park Hotel Parádfürdő*** Parád          Hanga Vendégház, Parád

 

» További kedvezményes szállások a Mátra hegységben

 


Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park

 

A Bükki Nemzeti Park egyike Magyarország első nemzeti parkjainak.A Bükki Nemzeti Park címere 1977 -ben alapították, csaknem 403 km2 területen fekszik. A Bükki Nemzeti Park az ország északkeleti részén emelkedő Északi-Középhegységben, más elnevezésén az Észak-magyarországi középhegységben található.
A hegyvonulat földrajzilag átnyúlik Szlovákia területére is és az Északi-Kárpátok belső pereméhez tartozik. A nemzeti park igazgatósága Egerben székel. Az Északi-középhegység túlnyomó részben vulkanikus hegyek csoportja. Ez alól kivételt képez a gazdag földtörténeti múlttal rendelkező Bükk hegység. A hegység nagyobb részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, elsősorban a dolomit és a mészkő alkotják. A Bükk hegység fennsíkjának 800 méternél magasabb felületét meredek sziklaszirtek ölelik körül. Említésre méltóak többek között a Vörös-kő, a Pes-kő, a Bél-kő valamint a Tar-kő. Mindegyikről fennséges kilátás nyílik a Bükk hegység déli lábára. Ezeken a sziklaszirteken halad keresztül Magyarország Országos kéktúra vonala. Ez az útvonal az ország északi tájain vezet végig, az Irott-kőtől egészen Hollóházáig. A jelzett turistaút hossza eléri az 1118 kilométert. A kéktúra vonal nem csupán Magyarország, de egyidejűleg Európa első hosszútávú turistaútja is.

 

A Bükki Nemzeti Park hegységében ma már több mint 850 barlangot tartanak nyilván. Közülük a legmélyebb a 250 méter mélységű és 6700 méter hosszúságú István-lápai barlang. Ezen kívül ismertek még a lillafüredi Anna és a Szent-István cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavas-barlang és a szabadon látogatható Balla és Szeleta barlangok. A Bükki Nemzeti Park forrásai és patakjai rendkívül bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak, melynek vízesése a Fátyol-vízesés 17 méter magasból hullik alá. A Bükki Nemzeti Park területének csaknem 95% -át erdő borítja. A legterjedelmesebbek a cseres-tölgyesek, amelyeket feljebb a magasabb területeken gyertyános-tölgyesek váltanak fel. 600 méter magasság fölött már csak inkább a hegyvidéki bükkösök területei jellemzőek. A hegységben a bükkösökön kívül telepített fenyveserdők is előfordulnak.

 


Bükk hegység, Lillafüred panoráma a Szeleta-tetőről

A Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb helye az úgynevezett Őserdő, amelynek bükkfái 180-200 évesek. A bükki Őserdő a Tar-kő és az Istállós-kő között az úgynevezett Virágos-sár oldalán húzódik. Az Őserdőnek köszönhetően a Bükki Nemzeti Park erdőrezervátummá nyilvánított terület. A Bükki Nemzeti Park fennsíkján változatos növényvilág található. Él itt néhány ritka növényfaj mint a karcsú- és moldvai sisakvirág, a sárga ibolya, a tűzliliom vagy az északi sárkányfű. A legeltetett hegyi rétek jellegzetessége a szártalan bábakalács, ami a park emblémáját is díszíti. Számtalan gyönyörű orchídea fajta is gazdagítja a park növényvilágát, ilyen például a Boldogasszony papucsa elnevezést viselő orchídea.

 

A Bükki Nemzeti Park rovarvilágának egyik kivételes tagja a bükki szerecsenboglárka. A hegyvidéki fajok között kiemelkedően jellegzetes a havasi tűzlepke, a havasi cincér, az alpesi gőte, valamint a gyepi béka. Ritka madárfajok is fészkelnek és költenek a park területén mint a kövirigó, az uhu és a holló. A ragadozó madarak családját a fokozottan védett parlagi sas, a kerecsensólyom és a kígyászölyv képviselik. A Magyarországon élő denevérfajok szinte mindegyike megtalálható a park területén. A vizekben sebes pisztráng él. Néhány énekes madár is fészkel a vidéken ilyenek a kövirigó, vízirigó és az őrgébics. Az emlősök közül a hiúz tőbb mint tíz éve a park lakója. Rokona a vadmacska sokkal nagyobb, népesebb állományt képvisel a park területén. A nagyvadak közül a muflon, gímszarvas valamint a vaddisznó is gyakori a vidéken. A Bükki Nemzeti Park fennsíkjain legel a lipicai ménes, amely az ország határain túl is nagy elismerésnek és hírnévnek örvend.

 


Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

A Bükki Nemzeti Park területén nagyon sok olyan bemutatóhely működik, amelyek minden évben a látogatók tömegeit vonzzák oda. Nemcsak a természetjárás, a növény illetve állatvilág, a hegyek és legelők szépsége, de ezek mellett a kultúrális rendezvények, programok is gazdag, színes lehetőségeket kínálnak. Egyszóval egy kellemes, egészséges túra keretében hasznos információkkal tele csodás élményekben lehet részünk. Érdemes illetve tanulságos megnézni az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület bemutatóhelyét. A Salgótarján-Baglyaskő vár Természetvédelmi Látogatóközpont ugyancsak érdekes látnivalókkal várja vendégeit. A Hollókő-Tájház valamint az Árokkő-Tájház megtekintése úgyszintén érdekes és tanulságos kirándulási célpont. Lillafüreden található az Anna-barlang és a Szent István-barlang, mindkettő szépsége és érdekessége vitathatatlan. Lillafüreden tekinthető meg “A múlt emlékei a Bükkben” elnevezésű kiállítás. Említésre érdemes látványosság a Bükki Nemzeti Park területén a szilvásváradi Millénium Kilátótorony, valamint a kellemes sétát, túralehetőséget ígérő erdőteleki Arborétum. A Bükki Nemzeti Park valóban sokféle környékismereti és történetismereti programmal várja a turistákat.

 

Fedezze fel ön is a Bükki Nemzeti Park csodálatos világát…

» Foglaljon olcsó szállást a Bükkben!

 


Dobogókő

Dobogókő

…a pont, ahol az “Ég és a Föld összeér”

 

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a nagy népszerűségnek örvendő kiránduló és üdülőhely Dobogókő.
A hegycsúcson húzódik Pest megye határa Pilisszentkereszt és Komárom-Esztergom megye határa Dömös. Dobogókő település korábban közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozott. 2002 -ben a lakosság azonban népszavazás keretében döntött úgy, hogy Esztergomhoz szeretnének tartozni. A jelentős idegenforgalmi bevételeket produkáló Dobogókő előzőleg nagyon kis mértékben használhatta fel saját települése és az idegenforgalom felvirágoztatására, fejlesztésére ezeket a bevételeket. Dobogókő Budapest és Esztergom között fekszik, a Balti tenger szintje fölött 700 méter magasan. Tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a káprázatos Dunakanyarra. Nagyon tiszta időben a távolban jól kivehető a Magas Tátra hegyvonulata is.

Dobogókő panoráma

 

Dobogókő a déli részén lankásan emelkedő terület. Északon ellenben meredek sziklafalak húzódnak, közöttük pedig völgyek alakultak ki. A legismertebb ilyen völgy a Rám-szakadék. A Rám-szakadék a Rám-hegybe vágódó sziklafal. Leglátogatottab része a Három-forrás völgy. A Visegrádi-hegység 15 millió évvel ezelőtt heves vulkáni tevékenység hatására jött létre. Ezért a hegységre főként az andezit kőzet a jellemző. A felgyülemlő csapadék a sziklákban mély völgyeket vájt. A Rám-szakadék a benne vezető, kijelölt turistaúton fokozott óvatossággal kellemesen végigjárható. A túra közben látványos földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban 112 méter szinntkülönbséggel kell a vállalkozó kedvű turistáknak megbirkózniuk. A szűk és rendkívül meredek falakkal határolt szurdokvölgy magassága 35 méter, szélessége több helyen három méternél is kevesebb. A szakadékon keresztülfolyik a Rám-patak, amely a Szőke-forrás völgyében folyik bele a Malom-patakba.

» Foglaljon olcsó szállást Dobogókő területén

 

Dobogókő érdekessége a Rám-szakadék szurdokánál található Kőalja-barlang. A barlang csupána 3 méter hosszú, valamint 1,2 méter a magassága és a szélessége is. Ez egy úgynevezett áltektonikus barlang. Egy a szakadék falán leguruló kő egy másikhoz támaszkodása következtében jött létre. A Vízesés-alatti sziklaeresz barlang a Rám-szakadék négy vízesése alatt egy oldalvölgy torkolata előtt található. A barlang szélessége mindössze 5,4 méter, magassága 2,7 méter és hossza csupán 2,1 méter. A Vízesés-feletti sziklaeresz barlang szélessége 3,5 méter, magassága másfél méter, hossza csupán 2,6 méter. A barlang előtt másfél méter magas sziklapárkány húzódik, amely esőben jó menedékül szolgál a turistáknak. Dobogókő nevezetessége a Szenteltvízmedencés barlang. Megközelítőleg 670 méter tengerszint fölötti magasságban, az Eötvös-turistaház és a Miklós forrás között található. 1997 -ben fedezték fel. A 4 méter széles és 2 méter magas üreg valószínűleg kimálással keletkezett. A Kilátós barlang Dobogókő legmagasabb sziklájának az oldalán található. Alacsony és keskeny üreg, három méter után már csak egy járhatatlan szűk rés. A szakadék nővényvilágát a moha és a zuzmófajok alkotják. Az állatvilág képviselői kőzül a nyuszt és a vadmacska említhető. A madárvilágot a holló és a kerecsensólyom képviseli. Az idősebb bükkfák odvaiban a kék galamb és a fekete harkály fészkel.

Rám-szakadék túra, Dobogókő

 

A Mária barlang a Dobogókő kilátó sziklája aljában található. Itt van a siketnéma turisták Mária-kegyhelye.
A szabadtéri kegyhely mögötti sziklafalban látszik a barlang 60×60 centiméteres nyílása. Dobogókő további nevezetessége a trianon utáni Magyarország első sípályája, ahol 1978 -ban épült meg a tányéros sífelvonó. Sokan látogatják Dobogókő nevezeteségét a Turistamúzeumot, amelynek tárlatából sok érdekességet tudthatnak meg a vendégek. 1980 -ban Makovecz Imre híres építész tervezése alapján épült fel a Zsindelyes Vendégház. 2003 és 2006 között a Dobogókő-ért alapítványnak köszönhetően jelentős fejlesztésekre került sor. 2012 -ben megépültek az első fűthető Jurták a Zsindelyes Vendégház mellett. A Jurtákat azóta már nagyon sokan ki is próbálták mint szálláshelyet. Érdekes és nem mindennapi, felnőttek és gyermekek számára is izgalmas lehetőség, kaland. Dobogókő egy klimatikus gyógyüdülőhely, télen és nyáron is alkalmas kirándulóhely és síközpont.
A látnivalókon kívül érdekes zenés-táncos rendezvények, fotópályázat és dobkör is kellemes kikapcsolódást kínálnak a turistáknak. Dobogókő nem csupán a látnivalók, a természet vagy a nevezetességei miatt lett a turisták fontos zarándokhelye. Sokak szerint a Pilis-hegység a Kárpát-medence energetikai, spirituális szempontból kitüntetett helye. Őseink szerint Dobogókő a világnak az a pontja, ahol “az Ég és a Föld összeér”. Turisták tömege azért látogat el Dobogókő területeire, hogy szellemileg felfrissüljön és új energiákkal töltődjön fel.

Jurta szállások, Dobogókő

Látogasson ön is családjával Dobogókőre… » Foglaljon olcsó szállást időben!

 


Kékestető

Kékestető

 

 

A Kékes-hegycsúcs Magyarország legmagasabb pontja. MagasságaKilátó- és tv torony (Körpresszó) 1014 méter és a festői szépségű Mátra hegységben magaslik. Kékestető közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. A hegy tetején épült fel a televíziós torony. Az első torony 1958 óta sugározza Magyarországon a televíziós műsorokat. Később elavult így 1981 -ben felépítették a torony utódját, ami 180 méter magas. A tv-torony a kíváncsiskodók számára kilátótoronyként is látogatható. Kékestető érdekessége
a Kékes csúcsán egy nemzeti színűre festett kő, amely a hely magasságát jelzi.
Kékestető az ország nagy ismertséggel és jelentőséggel rendelkező gyógyhelye, valamint síközpontja. Ennek köszönhetően nagy tömegek által látogatott turisztikai központ. A csúcshoz közel épült fel a kedvező éghajlati lehetőségek kihasználása céljából a Mátrai Gyógyintézet.

 

 

Kékestető térségében a napsütéses órák száma, a meteorológiai intézet statisztikai adatai alapján évente közel kétezer. Különösen januártól március végéig valamint az őszi időszakban szeptember és október folyamán. Kékestető klimatikus éghajlata gyógyító hatással rendelkezik az aszmatikus betegségek és a lelki, testi kimerültséggel szemben. Kékestető magasságában a legtöbb allergiát okozó háziporatka már nem él meg.
A levegő por és pollentartalma nagyon alacsony, emiatt Kékestető levegője valóban tiszta és egészséges.
A Mátrát és főként Kékestetőt egyre nagyobb számú gyógyulni vágyó allergiás beteg keresi fel. Természetesen
az egyszerűen csak megpihenni és felüdülni vágyók számára ugyancsak megfelelőek Kékestető természeti adottságai.

 

» Foglaljon olcsó szállást Kékestető környékén a Mátra hegységben

 

 

Kékestető, mint kilátó is nagyon érdekes élményt nyújt a turisták számára. A kilátón építették fel a Körpresszót, amelynek izgalmas attrakciója a “minipalack” gyűjtemény. Közel nyolcezer darab gyűlt össze a világ minden tájáról. A palackokat országok szerint rendezték el. A palack gyűjtemény kisebb része a Kányi Uram Fogadó -ban tekinthető meg. Kékestető csúcsához műút vezet fel, amelyet 1978 -ban építettek ki. Mivel az út meredek és sok helyen kanyargós, a balesetveszély miatt telente sokszor lezárják az utat a személygépkocsik előtt. Kékestető népszerű rendezvénye a kerékpáros körverseny a Tour de Hongrie. Minden évben augusztus elején kerül megrendezésre. 2001 óta majdnem minden évben ugyancsak itt kerül megrendezésre az a verseny, amelyen a versenyzőknek a hegy aljától egészen a csúcsig 800 méteres szintkülönbséggel kell megküzdeniük. 2004 óta amatőrversenyt is szerveznek “Kékesre fel” elnevezés alatt, a Gyöngyös-Kékestető szakaszon. Ezen a versenyen bárki kipróbálhatja magát. 2010 óta minden év novemberében megrendezésre kerül az “Advent a Kékestetőn” program, amely szintén sok érdeklődőt vonz Kékestető környékére. Ünnepi zenei műsorok, népi iparművészeti
és kézműves vásár, meleg ételek-italok, egyszóval a jó hangulat minden téren garantált. Az Adventi koszorú megáldása szintén érdekes momentuma a színes programnak.

 

Kékestető Sícentrum

 

 

 

Kékestető a turisták szempontjából elsősorban a téli síelési lehetőségSas-kő emlékmű és kilátó miatt keresett hely. Ennek a sportágnak a szerelmesei tömegesen keresik fel a Mátrának ezt a részét. Kékestető központjából indul ki a Mátra leghosszabb lesiklópályája. A lesiklópálya a Mátraháza fölött elterülő Veronika-rétnél ér véget. A sípálya felső részén egy tanulólift is üzemel. A lesiklópálya egész hosszában enyhe lejtésű, ezért kiválóan alkalmas a gyermek és a felnőtt kezdő síelők számára is. Kékestető nevezetessége a Sas-kő, amelynél körbetekintve gyönyörű kilátás
tárul a szem elé. Az emlékoszlopot az első világháborúban elesett turisták emlékére állította a Magyar Turistaszövetség. Kékestető
kijelzett turistaútjain hosszabb-rövidebb túrázásra indulhatnak a túra szerelmesei. A turistautakon Kékestetőről el lehet jutni a környékbeli Parádra, Mátraházán keresztül Mátrafüredre, vagy a Csór-hegyen át Galyatetőre is.

 

 

» Foglaljon olcsó szállást Kékestető környékén a Mátra hegységben

 

 


Aggteleki Nemzeti Park

Aggteleki Nemzeti Park

 

Magyarország területén jelenleg 10 nemzeti park van nyilvántartva, ezek egyike az Aggteleki Nemzeti Park, amelyet 1985 január elsején alapítottak.  Alapításának dátumát tekintve az ország negyedik nemzeti parkja lett.
A nemzeti park Magyarország egyik legértékesebb természeti büszkesége. Az Aggteleki Nemzeti Park olyan természetvédelmi terület, amelyet ökológiai egységessége és különlegessége méltóvá tesz arra, hogy a jelen
és a jövő generációja számára megőrizve megmaradjon. Aggteleki Nemzeti Park címereAz Aggteleki Nemzeti Park védett bármiféle ipari vagy mezőgazdasági hasznosítástól. A park területén lehetőség nyílik tudományos, oktatási  és egyben, de nem utolsó sorban szabadidős tevékenységre, turizmusra. Az itt eltöltött hosszú, kellemes családi túra közben gyönyörű természeti csodákat valamint egyedi állatvilágot ismerhetünk meg. Az Aggteleki Nemzeti Park területe 201,70 km2. A park székhelye eleinte a Baradla-barlang fogadótermében található Turistaszálló épületében volt, majd Jósvafőre került át. Később a nemzeti park I. fokozatú természetvédelmi hatósági jogkört kapott. Ez volt az első nemzeti park az országban, amely a védett területté nyilvánítását elsősorban annak köszönhette, hogy
geológiai értékei és a vidék karsztjelenségei szinte egyedülállóak.
Híres cseppkőbarlangjai, gazdag védett állat és növényvilága rengeteg kíváncsiskodó és gyönyörködni vágyó turistát vonz a parkba minden évben.

 

 

Az Aggteleki Nemzeti Park az Északi-Középhegység Aggteleki-karszt területén helyezkedik el, a Sajó valamint a Hernád folyó között. Az Aggteleki-karsztnak ez a része Magyarországon a Gömör-Tornai Karszt elnevezést kapta. Ez a vidék alacsonyhegységi, inkább dombsági terület, csupán néhány pontja éri el a középhegységre jellemző magasságot. Az Aggteleki Nemzeti Park központi területe az Aggteleki-hegység valamint a Putnoki-dombság. Északkeleten az Alsó-hegy, délkeleten a Szalonnai-hegyvidék vonulata határolja. Ide tartozik a Bódva-folyó völgyében húzódó Rudabányai-hegység vidéke is. A környék földtani fejlődésének történetét kb.250 millió évre visszamenőleg nyomon követhetjük. Ugyanis a régóta létező szárazföld abban az időben a Vardar-óceán felnyílásának következményeként akkor indult süllyedésnek. A száraz meleg éghajlat hatására a lagúnák bepárlódó vizéből sók, legfőképpen gipsz vált ki. A nedvesebb időszakokban viszont a szárazföldből bemosódott agyag rakódott le nagy mennyiségben. Eleinte a törmelékes-üledékes kőzetek rakódtak le, mint a homokkő vagy az agyagpala. A későbbiek folyamán, ahogyan a tenger egyre mélyült, mindig több mésztartalmú anyag, márga
és mészkő vált ki. A karsztjelenségek akkor fejlődtek ki, amikor a mészkő a felszínre került és az azt borító felső üledékek lepusztultak. A kiemelkedett mésztömbökben nagyon változatos felszíni és felszín alatti karsztformák alakultak ki. A karsztvidék egész területén a mészköves talajon, nagyrészt kis felületű és sekély állóvizek alakultak ki. Az egyik legismerteb állóvíz ezek közül az Aggteleki-tó. Az Aggteleki Nemzeti Park területén 90 kisebb-nagyobb karsztforrás fakad. A park legnagyobb hozamú vízlefolyása a Jósvafő közelében eredő Jósva-patak.
A Jósva-patakot a legnagyobb karsztforrások, a Jósva, a Kis és nagy Tahonya, illetve a Kajta -forrás vize táplálja. Több kisebb ér és csermely mellett a Ménes-patak is a Jósva-patakba folyik. 2001-ben az Aggteleki Nemzeti Park területét kibővítették az Esztramos-hegy egészének védetté nyilvánításával.

 

Az Aggteleki Nemzeti Park leggyönyörűbb turisztikai látványossága az Aggteleki-cseppkőbarlang.
Ennek egy része Magyarországon, további része pedig Szlovákia területén húzódik. Az UNESCO Világörökség Bizottsága az Aggteleki-karszt és a Szlovák karszt barlangjait, az 1995 decemberében tartott berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánította. A Világörökség Egyezmény állásfoglalása alapján erre a címre csakis és kizárólagosan a legkiemelkedőbb természeti értékek pályázhatnak, amelyek sértetlenségének megőrzése biztosítható. Az Aggteleki Nemzeti Park felszín alatti világának rendkívüli gazdagságban pompázó kincsei méltán nyerték el a Világörökség címet.

 

 

Az Aggteleki Nemzeti Park növény és állatvilága

A park növény és állatvilága, viszonylag kis területen él, Parlagi sas az Aggteleki Nemzeti Parkbande rendkívülien fajgazdag és sok színű. A változatos térszín, a karsztfennsíkok, a déli lankák, lejtők, a vidék barlangjai, a mély szurdok, völgyek, mind-mind másfajta életteret, életkörülményt teremtenek a különféle igényű élőlényeknek. A nemzeti park erdőrezervátumának leggyakoribb fafajtái a gyertyán és a tölgy. A mélyebb szurdokban honos a bükk a fennsíkokon pedig hárs és kőris sziklai sztyeppe erdők nőnek. A kissé melegebb délebbi területeket molyhos tölgyes bokorerdők díszítik. A lágyszárú növényzet a fokozottan védett tornai vértő fellelhetőségével képviseli magát, amely a nemzeti park egyik kincse. Ritkábban, de előfordul az ugyancsak fokozottan védett osztrák sárkányfű is. Rajta kívül a park területén megtalálható a korai fehér szegfű és a kakasmandikó. A patakok völgyében mocsárrétek, magaskórósok és égerligetek nőnek. A növényzet sokféleségéből következik a park területén élő állatfajok változatossága is. Az Aggteleki Nemzeti Park területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj él. Az erdők nagyvadállományát az őzek, gímszarvasok és vaddisznók előfordulása jellemzi. Az utóbbi időkben néhány nagyragadozó, mint a farkas és a hiúz is visszatelepedett a park területére. A kisemlősök családjából említésre méltó az ürgeállomány, amely természetes táplálékul szolgál az egerészőölyv és a ritka parlagi sasok számára.
Az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben él és költ az egyetlen Magyarországon fészkelő fajdféle, a császár-madár. Élnek itt még búbos cinegék, süvöltők valamint sárgafejű királykákák. A vizek mentén nagy példányszámban jégmadarakat és elvétve vízirigót is láthatunk. A park sokféle hüllőfajnak és változatos rovarvilágnak is otthont ad. Területén található Magyarország egyetlen állami tulajdonban lévő, több mint 120 lovat számláló “huculménese”.

 

» Foflaljon olcsó szállást az Aggteleki Nemzeti Park közelében

Az Aggteleki Nemzeti Park zónabeosztása

 

A nemzeti park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális valamint történelmi érdekességekben is bővelkedik. Az Aggteleki Nemzeti Park évente megrendezésre kerülő előadásokkal és túraprogramokkal is várja a látogatóit a természetvédelem jeles napjain, így például a víz világnapján, a föld napján vagy a madarak illetve fák napján.
Az Aggteleki Nemzeti Park védnöksége alatt Jósvafőn rendszeresen rendeznek természetismereti tábort, kézműves tábort, ahol az érdeklődők rácsodálkozhatnak a természet szépségére, kincseire.

Néhány csodás kép megtekintése az Aggteleki Nemzeti Parkról » Itt (Google+)

 


Plitvicei-tavak Szállás Ajánlatok

Plitvicei-tavak Szállás Ajánlatok

Horvátország legnépszerűbb nemzeti parkja

 

 

Horvátország természeti látnivalókban nagyon gazdag ország. Hét nemzeti parkkal dicsekedhet. Ezek közül a legértékesebb és legnevezetesebb a Plitvicei-tavak Nemzeti Park. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete megközelítőleg 2 km2. 1977 -ben Dominik Vukasovič szerzetes nevezte el a Plitvicei-tavak területét. A Plitvicei-tavak 1949 áprilisától volt hivatalosan megalapítva és 1979 -ben a Világörökség részévé vált az UNESCO által kapott címmel. A parkot 1958 -ig a turisták nem látogathatták. A tavak történetének szomorú állomása, hogy ezeken a területeken zajlott 1991 -ben a véres “Húsvéti” ütközet, az első nagyon komoly ütközet, katonai konfliktus. A jugoszláv polgárháború rengeteg áldozatot követelt.

 

A Plitvicei-tavak természetes szépsége

 

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park leglátványosabb szépsége a tórendszer, amely vízesések sokaságával vált igazán lenyűgözővé, lélegzetelállítóvá. A tavakat 191 vízesés köti össze. A Plitvicei-tavak rendszere két részből áll, a Felső és Alsó tavakból. A Felső tavak részen a legnagyobb a Proščansko-tó 68 hektáron terül el.

Legnagyobb mélysége 37 méter, hosszúsága pedig meghaladja a 2,5 kilométert. A másik jelentős területű tó a Kozjak. A Plitvicei-tavak tórendszerében a legkisebb tavacskától a legnagyobbig, egészen az 1000-1500 km2 felületű tavak is megtalálhatók. A tavak szépségét kiemelő és megkoronázó számtalan vízesés teszi a tájat még vonzóbbá a turisták számára. Vannak azonban időszakos vízesések is, amelyek az éppen aktuális vízbőség függvényében sokszor csak kevés mennyiségű vizet képesek szállítani. Az Alsó-tavak legszebbike a Milanovec tó, amelynek területe 3,2 kilométeren húzódik. A turisztikai látványosságok egyike, hogy a Proščansko tóhoz drótkötélpályás közlekedéssel lehet feljutni. A tavak területén kialakult számtalan folyó közül a legjelentősebbek a Kozjak-Rječica rendszer, amely nyolc tó összekapcsolódásából jött létre. A dolomitvölgyben található Felső-tavak a turisták véleményezése, értékelése alapján a legszebbeknek tartott tavak. Az Alsó-tavak kisebbek és a vizük sokkal sekélyebb.

 

Plitvicei-tavka Szállás Ajánlatok +/- 380 Szállás!

 

Hajózás és csónakázás a Plitvicei-tavakon Horvátországban

 

A Plitvicei-tavak legnagyobbika a Kozjak. Érdekessége, hogy a Kozjakon rendszeresen közlekedő gőzhajó szállítja a turistákat. A tavat három kilométer hosszú erdős part övezi. Az erdős területre a tűlevelű fák valamint a tölgy és bükk erdők a jellemzőek. Az erdőkben nagy számú medve, róka illetve vaddisznó talál búvóhelyet. A Kozjak tó tulajdonképpen összekapcsolja az Alsó és Felső tavakat. Sokak által a tavak legszebbike a Galovac-tó, csodálatos, lépcsőzetes vízeséseivel. A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más és más magasságban helyezkedik el. A Plitvicei-tavak tórendszerének a legfelsőbb része 600 méter magasságban terül el, és a medréből kilépő víz 7,2 km távolságot tesz meg. Útja nagyon sok vízesésen és zuhatagon vezet keresztül, mígnem megérkezik végállomásához, az Alsó tavakhoz, a 150 méter magasságban elterülő utolsó tóhoz. A területen lévő számtalan vízesés azért alakulhatott ki, mert a tavak egymással kapcsolatban vannak, így a víz átfolyhat az egyik tóból a másikba.

 

 

A tavak minden évszakban egyedülálló illetve különleges élménnyel lepik meg a látogatókat. Tavasszal a hóolvadás következtében a patakok vize megduzzad, a nyári táj pedig zöld pompában tündökölve várja a felüdülést kereső turistákat. Ősszel pedig a természet ezer színben pompázva ejti ámulatba a látogatókat. Aki arra szánja magát, hogy télen fedezze fel a Plitvicei-tavak világát, teljesen egyedi élményre, szépségre számíthat.
A tájat hó valamint jég borítja, a megfagyott vízesések csipke függönyként alácsüngő alakzatai lélegzetelállító
gyönyörűséggel kápráztatják el a szemet és töltik fel a lelket. Legyen az egy kellemes hőmérsékletű tavaszi túra, forró napos nyaralás, hulló falevelekkel teli őszi kirándulás, vagy egy hideg téli vakáció, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park minden egyes évszakban megcsodálható.

 

Plitvicei-tavka Szállás Ajánlatok +/- 380 Szállás!

 

A csodálatos égszínkék vizű Plitvicei-tavak

 

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park látogatóinak száma évente eléri a 200 ezret. A tavak több bejáraton keresztül közelíthetők meg, természetesen fizető belépőjegy ellenében. A belépő jegyeket gondosan meg kell őrizni, hiszen ezek érvényesek a tavak területén közlekedő autóbuszra és a vonatra is. A jegyek színe eltérő, ez arra szolgál, hogy az egész Nemzeti Park területén tájékozódni tudjunk, ezeket a szineket kell követnünk. Attól függően, hogy a park melyik bejáratán lépünk be, először vagy busszal, vagy hajóval indulunk el a kirándulásra. A kirándulás végén újból autóbusz viszi a látogatókat a kijáratokhoz. A tavak felkeresése kihagyhatatlan kirándulási ajánlat mindenki számára, aki szeret a természet leírhatatlan szépségeiben gyönyörködni.

 

Csodás képek a szemetgyönyörködtető Plitvicei-tavak Nemzeti Parkról Google+ Facebook

Tekintse meg további olcsó szállás ajánlatainkat Horvátországban és a Horvát tengerpart mentén!

 

 

Magas Tátra

Magas Tátra

Szlovákia turisztikai “drágaköve”

 

Az Északnyugati Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Vysoké Tatry (Magas Tátra). Egész területe a lengyel és
szlovák Tátrai Nemzeti Parkok védett övezetében fekszik. Vannak olyan területek, amelyek teljes védelem alatt
állnak, vagyis a turisták számára a látogatásuk nem engedélyezett. A Magas Tátra Szlovákia és Lengyelország
határán húzódik. A Tátra hegység 786 km2 területen
Felvonó a Magas Tátra legmagasabb hegycsúcsára, a Lomnici csúcsrafekszik, ebből 550 km2 Szlovákiában, a többi pedig Lengyelországban. A Tátra keleti részét a Magas Tátra és a Belianske Tatry (Bélai havasok), az alacsonyabb, nyugati részét pedig a Liptói havasokban a Západné Tatry (Nyugati Tátra) alkotja. A hegyvonulat több, mint 30 csúcsa meghaladja a 2500 méter tengerszint feletti magasságot. A Magas Tátra legmagasabb csúcsa a Gerlachovský štít (Gerlachfalvi csúcs), amely pontosan 2655 méter magas. Legismertebb csúcsa viszont a 2634 méter magas Lomnický štít (Lomnici csúcs). 1940 óta drótkötélpályán, kabinos felvonókkal a csúcs elérhetővé vált a nagyközönség számára. Az állomás épületében egy meteorológiai csillagvizsgáló is felépült.

» Foglaljon olcsó szállást Magas Tátra bármely területén

 

 

 

Káprázatos vízesések a Krke folyónA Magas Tátra túlnyomó része a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik. A Tátrai Nemezeti Park területén turistajelzésekkel ellátott ösvények vezetnek, teljes hosszuk csaknem 600 km.
Az ösvényeken a park csaknem minden nevezetes része elérhető. A Tátra területének leglátogatottabb, a turisták által leggyakrabban felkeresett része a legkényelmesebb turista
ösvény a Magistrála (Felső turistaút). A Magas Tátra páratlan természeti szépsége, friss, hegyi levegője, illetve egyedülálló növényvilága és érdekes állatvilága, egészséges pihenést, valamint kellemes kikapcsolódást nyújt az oda látogató természetimádó turisták számára.

A túrázók a kellemes fáradtságot közben-közben kipihenhetik a menedékházakban, ahol kellemes környezetben
finom és ízletes tájjelegű ételekkel és italokkal csillapíthatják éhségüket és szomjukat. A Magas Tátra látogatói nemigen hagyják ki a lehetőséget, hogy ellátogassanak a Symbolický cintorín (Szimbolikus temető) emlékhelyre.
A temető a magas hegyormok meghódítására elszánt, bátor turistáknak, hegymászóknak állít örök emléket. Azoknak akik tragikus körülmények között vesztették életüket, hegymászás közben, vagy lavinák áldozatai lettek.

A Magas Tátra látványgazdagsága minden természetjáró ember igényeit tökéletesen kielégíti. Nem csupán a
magas hegyek, melyeknek csúcsa elvész a szem előtt, hanem a kellemes sétával megközelíthető, leírhatatlan
gyönyörűséggel kápráztató hegyi tavak és a gazdag víztömeggel alázuhogó vízesések is.

 

 

Magas Tátra legnagyobb tava a Štrbské Pleso (Csorba-tó)» Foglaljon olcsó szállást a Csorba-tó közelében

 

A tavak között a legnagyobb a Štrbské Pleso (Csorba-tó), amelynek területe meghaladja a 20 hektárt. Méretében
sokkal kisebb területen helyezkedik el a Popradské jazero (Poprádi-tó). Ám a szépsége és az őt körülölelő táj képe
szintén előkelő helyre emeli a turisták által szívesen felkeresett Magas Tátra-i tavak sorában. A Magas Tátra
egyedüli látogatható barlangja a népszerű Belianska jaskyňa (Belianska barlang). Az 1752 méter hosszú barlang
bejáratához 885 méter hosszú gyalogúton juthatunk fel. A barlang bejárható útszakasza mindössze 1 km.

A Magas Tátra azonban nem csak hosszú, kimerítő túrázásra, de végtelenül egészséges sétákra is lehetőséget
kínál. Nem csupán a tavaszi, nyári vagy őszi hónapokban kereshetünk kikapcsolódást és felüdülést a hegyek
között. A téli hónapok sportja, a síelés, szánkózás vagy a korcsolyázás szintén nagyon sok látogatót vonz és
csalogat minden évben a Magas Tátra csodálatos tájaira. Aki még ezidáig nem célozta meg üdülési terveiben ezt
a földi paradicsomot, mindenképpen érdemes beterveznie akár nyáron akár télen. A megelégedettség garantáltan
nem marad el és a Magas Tátra csodálatos világa biztos, hogy mindenkit vissza fog csábítani újra meg újra.

 

 

» Foglaljon olcsó szállást Szlovákia bármely területén

Vysoké Tatry (Magas Tátra) az Északnyugati Kárpátok legmagasabb hegyvonulata