Mátra hegység

A lenyűgöző Mátra hegység

 

A Mátra az Északi-középhegység egyik vulkanikus eredetű hegyvonulata. Területe 900 km2, a Cserhát és a Bükk között húzódik. A Mátrában emelkedik Magyarország két legnagyobb csúcsa a Galya- és a Kékestető. A Mátra a Kárpátok belső vulkáni vonulatához tartozik. Jelentős érckészlete miatt sok geológus kutatta a Mátra kialakulásának és vulkanizmusának valós történetét. Még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok helyét illetően.

 

A Mátra több, eltérő arculatú részre osztódik

 

  • Félkörívű nyugati része a Nyugati-Mátra, melyet Cserháttól a Zagyva-árok választja el. A hegység központi része a Magas-Mátra, ahol a legmagasabb csúcsok emelkednek. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcsból 26 a Mátrában található. A hegyvonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté.
  • A Keleti-Mátra a Kékeshez közel lévő Sas-kőtől keleti irányban húzódik. Főgerince fokozatosan lealacsonyodik és végül a Tarna völgyénél ér véget. Déli irányban Mátraalja szőlődombokkal borított lankás vidékké válik. A lankák átmenetet képeznek a hegyvidék és az Alföld között.
  • Északon a Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva folyó felső szakaszát övező dombos tájra.

 

Az ezerarcú Mátra

 

A Mátra a természet szerelmesei számára igazi tájparadicsom. Más vulkanikus eredetű hegységekhez viszonyítva a Mátrában sok barlang alakult ki. Közülök a leghosszabb a tektonikus eredetű Csörgő-lyuk. Folyosói összesen 428 méter hosszúak és 30 méter mélységbe nyúlnak. Ismert és híres még a Gyula-barlang, amely az egyetlen barlang a Mátrában, amelyben ásatásokat is végeztek. A jó vízlefolyási viszonyoknak köszönhetően a Mátra hegység forrásokban nagyon gazdag. Közülük a legbővizűbb a Kékes északi oldalán található Nagy-forrás, amely a Pisztrángos tavat táplálja. A Kékestől délkeleti irányban 960 méteres magasságban található Magyarország legmagasabban fakadó forrása a Disznó-kút.

 

A Mátra nyugati határán folyó Zagyva 62 és a keletre lévő Tarna folyó 42 forrás vizét gyűjti össze és szállítja a Tiszába. Annak ellenére, hogy rengeteg vízforrás ered a Mátrában, vízesés csak nagyon kevés van. Közülük legjelentősebb a Parádfürdőtől délre található Ilona-völgyi vízesés. A Mátrában viszonylag kevés számú a természetes eredetű állóvíz. Elsősorban a Kékestől északra maradtak meg kisebb vízfelületek, mint a Pisztrángos-tó és a
Kőris-mocsár, valamint az Ilona-völgy felett, nehezen megközelíthető helyen fekvő Fekete-tó. A hegyvonulat legismertebb tava a Sás-tó. A Mátra éghajlata mérsékelt övi hegyvidéki jellegű. Ennek megfelelően fejlődött, alakult ki az élővilága is.

 

 

» Olcsó szállások a Mátra hegységben

Csodás túraútvonalak a Mátrában

 

Néhány szó a Mátra hegység növény- és állatvilágáról

 

A Mátrát a peremterületek és a Mátraaljai vonulat kivételével erdő borítja. Változatos erdőtársulásai közül legalacsonyabban a cseres-tölgyesek húzódnak, ezeket északon gyertyános-tölgyes, majd fokozatosan tiszta bükkerdő váltja fel. A Magyarországon ritka montán bükkösök a Kékes, a Galyatető és a Piszkéstető északi lejtőin élnek. A Mátra hegység lucfenyő uralta tűlevelű erdői mind telepített erdők. A északi hűvös lejtőkön a bükkösökben főként havasi rózsa, pávafarkú salamonpecsét és farkasölő sisakvirág képviseli a növényvilágot. A sziklákon főleg zuzmó található, de a sziklák repedéseiben az áttelelő levélzetű fodorka is előfordul. A változatos élőhelyek a hegység állatvilágát is sokszínűvé teszik. A vizes helyeken számos csigafaj, a hegyi réteken gazdag lepkefauna él. A hidegvizű patakokban fejlődik ki a hegyi szitakötő lárvája. Kizárólag a bükkösökben fordul elő a Magyarországon igen ritka havasi cincér.
A Mátra védett kétéltű és hüllőfajai az alpesi gőte, sárga hasú unka, erdei- és a gyepi béka, valamint a foltos szalamandra. Találkozhatunk még erdei- és vízi siklóval, láthatunk mocsári teknőst, fürge- és zöld gyíkot. A nagy területű, zárt erdőknek és a közeli peremterületeknek nagyon gazdag a madárvilága.
A legnagyobb európai sasok egyike a parlagi sas a védett fajok közé tartozik. A kerecsensólyom, néhány ölyvféle, a császármadár, holló és a vízirigó sem számítanak ritkaságnak a hegységben. A Mátrában számos védett emlősfaj él. Közülök említésre méltóak a denevér-fajok, a nyuszt, borz, vadmacska és
a hiúz. Az erdős vidékek nagyvadjai is otthonra találtak a Mátrában. Legismertebb a gímszarvas, őz, a vaddisznó és a muflon.

 

A természetes táj megőrzésére létesült 1985 -ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12.141 hektáron. A különleges természeti értékeket mintegy 2.209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. A Mátrában kiépült üdülőhelyek rengeteg látogatót vonzanak az év minden szakában. Az üdülőhelyek főként a hegység központi részén, a Galya- és a Kékestető tömbje köré csoportosulva épültek. A Mátra hegység főként a túra- és természet kedvelő turisták népszerű üdülőparadicsoma.

 

 

Legkiemelkedőbb üdülőhelyek

 

  • Mátrafüred – érdekessége, hogy itt végződik a Mátravasút egyik ága. Fő látványosságai a Bene-ház, Palócmúzeum és a Kozmány-kilátó
  • Sás-tó – Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava, körülötte kemping és üdülőtelep épült
  • Mátraháza – melynek legismertebb épülete a “Pagoda”
  • Kékestető – jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai vannak
  • Galyatető – Magyrország második legmagasabb hegycsúcsa, a közeli Piszkéstetőn csillagvizsgáló üzemel
  • Mátraszentimre – nevezetességei a tájház, a Három falu temploma, a Szentkút valamint a fallóskúti búcsújáróhely
  • Parád – a Parádi-tarna völgyében található falu, nevezetessége a Kocsimúzeum, Parádfürdői gyógyvíz és a közeli Parádsasvár kastélyszálló

 

 

Néhány kitűnő olcsó szállás a Mátrában

 

Lifestyle Hotel Mátra**** Mátraháza          Erzsébet Park Hotel Parádfürdő*** Parád          Hanga Vendégház, Parád

 

» További kedvezményes szállások a Mátra hegységben