Ópusztaszer története

 

Ópusztaszer település Csongrád megye Kisteleki Járásában található. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugati irányban terül el. Ópusztaszer nevét először az 1200 -as években említette egy Scerii néven ismert oklevél.

 

Anonymus a Gesta Hungarorumban így írt a helyről

“A honfoglaló magyarok útjuk során a Körtvélytóhoz értek és a Gyümölcsény nevű erdőnél töltöttek 34 napot.
Azon a helyen Árpád vezér és nemesei gyűlést tartottak és elrendezték az országnak minden szokástörvényét,
hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminemű elkövetett vétekért”.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

 

Mivel úgymond “szerét ejtették” az ország dolgainak, ezért ennek a helynek a gyűlés emlékére a Szer nevet adták. A történészek megkérdőjelezik Anonymus adatainak hitelességét, értékét, azt állítva, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat. Azonban azok az adatok már hitelesebbek, melyek szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia Ete vezér, akitől a Bár-Kalán nemzetség származik, ezen a helyen telepedtek le. A Tisza árterének szélén, az adatok alapján a 12. században a nemzetség itt építette fel a Borkalán nemzetség monostorát, amely az Alföld legnagyobb és leggazdagabb monostora volt. Körülötte a középkorban települések jöttek létre, ekkor fejlődött fel mezővárossá a Szer nevű település.

1348 -ban Sövényháza néven (Suenhaz) szerepel a település egy okiratban. Nevét a sövényből készült egymáshoz tapasztott házairól kapta. 1553 -ban a törökök összeírták a házakat, a településen 92 ház állt. Plébániai temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején, a Szer-monostor romjaitól délkeletre, a Kápolnai erdei határszélen még láthatóak voltak. Később a falu teljesen elnéptelenedett. A település virágzásának a török hódoltság alatt szakadt vége. A 17. századra már mint Puszta-Szer volt ismert.

 

» Kedvezményes szállásfoglalás Ópusztaszer könyékén

Családi programok Ópusztaszeren

 

1803 -ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, ahol dohánykertészeket telepítve a birtokra, dohánytermesztésbe kezdett. 1882 -ben Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát, országgyűlési képviselő, javaslatot terjesztett a kormány elé a romok helyreállítására, emlékpark létesítésére és egy emléktábla elhelyezésére. Rómer Flóris régésszel együtt az ügy mellé állt és elkezdődött a szeri romok feltárása.

 

Göndöcs a javaslatában ezt írta

“méltó és hazafias kötelességünk, hogy minden jó magyar hazafi előtt szent és áldott legyen őseink első nemzetgyűlésének, alkotmányunk bölcsőjének helye: Pusztaszer”

 

Az elszórtan fekvő tanyák községközpontjában az 1800 -as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza, tőle nem messzire az alsó-pusztaszeri major. 1925 -ben felépült a katolikus templom is. 1930 -ban a kishaszonbérletekben lévő 4-5 száz tanyán már több, mint másfél ezer ember élt.

 

1902 -ben Szegeden jött létre a Pusztaszeri Árpád Egyesület, amelynek küldetése a pusztaszeri megemlékezések szervezése volt. Céljuk, hogy egy monumentális Árpád-templomot építsenek fel, ez azonban az állandó anyagi források hiányában nem tudott megvalósulni. Az emlékünnepségeknek az első világháború végetvetett, majd a tanácsköztársaság is gátolta az évenként megrendezett “szobori búcsú” elnevezésű összejöveteleket. Az 1920 -ban megkötött trianoni békediktátum az országban ismét felélesztette az Árpád kultuszt. 1921 -től kezdve Országos Árpád Ünnepnek nevezték a rendszeres megemlékezéseket. 1936 -ban az egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal az Árpád szobor körüli terület bérbevételéről. Ezt a területet Nemzeti Árpád Ligetnek nevezték el. 1937 -ben artézi kutat fúrtak a Ligetben, ami az Árpád kútja nevet kapta. Egy évvel később a Liget főbejáratánál erdélyi székelykaput emeltek.

Feszty-körkép, Ópusztaszer

 

Néhány szó az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkról

 

Az 1970 -es években új korszak kezdődött az Emlékpark történetében. Felújították Pusztaszer emlékhely hagyományainak ápolását. Megkezdődtek a hét évig tartó ásatások, melyek során feltárták a monostor templomát. Határozat született, hogy Sövényháza neve azontúl hivatalosan Ópusztaszer legyen. Ópusztaszer területén létrehozták az emlékpark múzeumi részét, amely a romkertből, a skanzenből és a Feszty-körképet befogadó épületből áll. A Skanzen a szegedi nagytáj paraszti kultúráját mutatja be a látogatóknak. Számtalan kiállítás, alkotás és emlékmű látható az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az emlékpark kétségkívül legfőbb látványossága Feszty Árpád nagyszerű festménye a “A magyarok bejövetele” című körkép. A monumentális körképfestmény az 1896 -os milleniumi ünnepségek legfőbb nevzetessége volt és ma is az Emlékpark legnagyobb vonzereje. A nézők egy kör alakú épület közepén emelt pódiumról egy körbefutó festett képet látnak, amely előtt műterepet alakítottak ki. A kettő úgy van kialakítva és hangeffektusokkal gazdagítva, hogy a látogatók azt érzékelik, mintha belecsöppentek volna a valóságos tájba. A körkép pontos hossza 120 méter, magassága 1,5 méter. Ópusztaszer csodáját, a körképet 1991-95 között egy lengyel restaurátor csoport teremtette újjá. A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe. A hatalmas kép befogadásához szükséges épület, a Rotunda a nyolcvanas évek közepére épült fel.

 

 

Aki még nem járt az Ópusztaszeri Emlékparkban, a jövőben feltétlenül látogassa meg! Az ott tapasztalható élmény garantáltan egy különös érzést és elmondhatatlan varázslatos bizsergést vált ki minden magyar ereiben és szívében! Gondolatban átérezheti, átélheti dicső őseink életét a Honfoglalás idején és büszkén valhatja, hogy Árpád népéhez tartozik, hogy magyarnak született! Ezért fontos, hogy minden magyar ember ellátogasson az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba!

 

» Foglaljon szállást Ópusztaszer környékén