Margitsziget

A Margitsziget

 

A Margitsziget a Duna egyik szigete, amely Budapest területén fekszik. Margitsziget néven egyúttal a főváros egyik városrésze is. 2013 -ban került a főváros igazgatása alá. Margitsziget Budapest óriási parkja. A szigeten főként szállodák, vendéglátóipari létesítmények és sportlétesítmények találhatók. A Margitszigeten nagyon sok középkori szakrális építészeti emlék tekinthető meg, melyeket parksétányok és tavak teszik még kiemelkedőbbé. A sziget a budai oldalon a II. és III. kerületekkel, a pesti oldalon a XIII. kerülettel egyvonalban húzódik. A Margitsziget 2800 méter hosszú, középen a legszélesebb 500 méter és területe 9,6 hektár.

Margitsziget szökőkút

 

A mai Margitsziget valójában három sziget egyesítéséből keletkezett. Északon terült el a Fürdő-sziget, déli oldalán pedig a Festő-sziget. A múlt század közepén mindkettőt részben elkotorták, részben feltöltötték és az eredeti Margitszigethez csatolták. A szigetet régen a Nyulak-szigetének, majd Nagyboldogasszony-szigetnek
is hívták. A 19. században Nádor- vagy Palatinus-sziget néven is ismerték. A középkorban a Margitsziget különböző szerzetesrendeknek adott helyet, akik ott maguknak templomot és kolostort építettek. IV.Béla
a 13.században domonkosrendi apácakolostort építtetett. A tatárjárás idején tett fogadalmának megfelelően itt akarta elhelyezni leányát Margitot. Ugyanennek a századnak a végén épült fel a ferencesek temploma és a kolostor. Ezeknek a templomoknak és kolostoroknak a romjai még ma is láthatók a szigeten. A Margitsziget északi részén az esztergomi érseknek, a déli végén pedig a johannita lovagoknak volt a vára. A török hódoltság ideje alatt az épületek mind elpusztultak és a sziget lakatlanná vált. A 18. század vége felé József nádor tulajdonába került a sziget, aki szenvedélyes kertészkedő volt. A hajdani ferences templom romjai mellett építtette fel a villáját és fáradhatatlan, szorgalmas munkával a szigetet gyönyörű angolkertté változtatta. A 19. század közepe óta a sziget megnyílt a nyilvánosság előtt is.

 

» Szállásfoglalás a Margitszigeten

 

 

Néhány szó Margitsziget élővilágáról

 

A Margitsziget legfőbb szépsége a növényvilága. Az első kertészeti emléke a Domonkos rendi apácák kertje, ahol fűszer és gyógynövényeket is termesztettek. József nádor munkásságának köszönhetően rengeteg fa fajta volt a szigeten, főként díszfák és platánfák. 2011 -ben a sziget legidősebb fája egy 210 éves narancseperfa volt.
A természetes növényzetből mára kevés maradt. Ide tartoznak főként a tölgyek, melyek közel 150 évesek.
A Margitsziget partjai mentén gyakoriak a nyárfák, de a patakokat elsősorban a füzek, kőrisek és a szilfák szegélyezik. Tűlevelűek, mint a feketefenyő és a lucfenyő ugyancsak élnek a szigeten. Ezenkívül berkenyefajok, az akác, gyertyán, a juhar, a szelídgesztenye, som és galagonya is megtalálható. A közel 1 km2 angolparkban mintegy 8500 faegyed él. A facsemeték száma ennél is magasabb. A Margitsziget változatos növényvilága különböző állatfajokat vonzott a sziget élővilágába. Gyakoriak a lepkefajok, főként a káposztalepke. Az idős fák idevonzzák a harkályféléket, leginkább a nagy fakopácsot, illetve a cinegeféléket is. Gyakoriak azonban más énekesmadarak is, mint az erdei pinty. A sűrű aljnövényzetet a fülemüle és a vörösbegy kedvelik. A bokrokban fészkel a fekete rigó. A ragadozó madarak, mint a karvaly, a macskabagoly és a kabasólyom szintén lakói a szigetnek. Az emlősök közül leginkább a keleti sün és a fákon a mókusok gazdagítják a sziget állatvilágát.

 

 

Turizmus és szórakozás

 

A Margitsziget ma már nem a kolostori magány és a csend szigete. Főként tavasztól őszig sok ezer ember érkezik ide, akik szórakozni, sportolni vágynak. Szívesen keresik fel a Nemzeti Sportuszodát, a fedett uszodát vagy a Palatinus strandot. A Palatinus strandfürdő nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt. Esténként a Víztorony tövében, a hatalmas Szabadtéri színpadon nagy tömegeket vendégül látó rendezvények tekinthetők meg. A mozikedvelők viszont a Kertmoziban nézhetik meg kedvenc filmjeiket. A Margitsziget sok sportegyesületi klubbnak is otthont ad. A szigeti teniszpályákon számos rangos mérkőzést játszanak. A sziget északi részében agyaggalamblövő pálya is épült. A Margitsziget egyik előkelő Nagyszállójában a Grand Hotelben már sok világhíresség lakott. A szálloda közelében épült újra a második világháborúban elpusztult gyógyfürdő a szigeten fakadó gyógyforrások hasznosítására. A Casinó kedvelt uzsonnázó és táncos hely. A Margitsziget jelentős nevezetességei közé tartoznak a Ferencesrendi és
a Domonkosrendi kolostorok romjai.
Az utóbbinál tekinthető meg Szent Margit sírja, amelynél minden év januárjában misét tartanak. Margitsziget ugyancsak említésre méltó nevezetességei még a Zenélő kút valamint a Zenélő szökőkút. Bár a szigetre el lehet jutni kishajóval vagy autóbuszjárattal és a szigeten nyitott kocsikat vontató mikrobusz is körbejár, mégis érdemes inkább gyalogosan körbesétálni a szigetet.

 

» Foglaljon szállást a Margitszigeten

 

Budapest további nevezetességei: Budai vár, Városliget, Halászbástya, Citadella, Gellért-hegy