Gellért-hegy

A Gellért-hegy

 

A Gellért-hegy a Budai-hegységhez tartozik, amely nagyrészt Budapest XI. kerületében helyezkedik el.
A kisebb északi része a főváros I. kerületéhez tartozik. Keleti oldalról a Duna határolja, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy és északról pedig a Várhegy. Az északkeleti végénél található az Erzsébet-híd, délkeleti végénél pedig a Szabadság-híd. A Duna jobb partján ékeskedő hegy 235 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A Dunára néző meredek sziklafal páratlan látványt nyújt. A hegy tetejéről nyíló pesti panoráma csodálatos élmény.

A Gellért-hegy és a Szabadság-híd

 

A Gellért-hegyet Budapest ékkövének is szokták nevezni. 1987 -ben az UNESCO a Gellért-hegy tetején álló Citadella erődjével és a budai Várheggyel együtt a hegyet Világörökség részévé nyilvánította. A Gellért-hegy dolomit sziklatömb, amely a Duna fölé magasodik, magassága 139 méter. A dolomitlánc, amely a Dél-Budán húzódik, az idők folyamán az ottani tektonikus törésvonal mentén összetöredezett. A töréseknek köszönhetően alakultak ki a budai hőforrások. A Gellért-hegy számos barlangja a törésekkel és a melegvizes kioldódásokkal jött létre. A leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent István barlang, amely napjainkban a pálos rend kápolnájának ad otthont.

 

» Szállásfoglalás a Gellért-hegy közelében

 

A Gellért-hegy története már a kelták idejére húzódik vissza. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már i.e. a
2-3. században a kelták oppidumot létesítettek a hegy magasabban fekvő részein és északi lejtőin. Az oppidum kifejezés a történettudományi szakmunkákban a késő vaskori Európa erődítményszerű városias kelta településeket jelöli. Az oppidumok kézműipari, kereskedelmi és ritkábban regionális vagy törzsi központként működtek. A római hódítás következtében az itt élőket letelepítették a hegyről, hogy megelőzzék az esetleges felkeléseket. Az Árpád-korban a Gellért-hegynek Pesti-hegy illetve Kelen-hegy volt a neve. A szláv eredetű pest szó jelentése “kemence”. Valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és a melegvizes tavat, de egyes történészek szerint a barlangban lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a Duna túlsó oldalán kialakult Pest városa is. A legenda szerint 1046 -ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe a hittérítő Gellért püspököt a Vata-féle pogánylázadás résztvevői. Egyes források szerint hordóban mások szerint talyigán, mindenesetre a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető. Annyi bizonyos, hogy a 15. századtól a hegyet
Szent Gellért-hegynek is szokták nevezni. A török hódoltság idején a hegytetőn álló keresztény kápolna helyére
a törökök palánkvárat építettek, a hegy lábánál pedig a feltörő hőforrásokat kihasználva fürdőket létesítettek.
A Budát csaknem másfél évszázadig uraló törökök az általuk nagyra becsült és tisztelt Gürz Eliász muzulmán papot a hegy tetején temették el. Abban az időben a hegyet Gürz Eliász dombjának nevezték.

Szent Gellért emlékműve

 

A 17. században a Gellért-hegy neve sokszor szerepelt az úgynevezett boszorkányperekben, mint a boszorkánytáncok és gyűlések helyszíne. A 19. század végéig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék része volt. A század végén azonban a filoxéra következtében a szőlőskertek kipusztultak.
A hegyoldalakat elkezdték beépíteni, majd az 1920 -as években a lejtőket parkosítani és sétányokat létesítettek.
A Gellért-hegy déli oldalán található a Szent István barlang, amelyben 1926 -ban a Lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Magyarok Nagyasszonya elnevezésű sziklatemplomot, a magyar alapítású pálos rendnek adományozták. A templom bejárata fölöttti sziklaoromra kivilágított fakeresztet állítottak fel. A csúfos Rákosi rendszer idején a keresztet ledöntötték és a templom bejáratát befalaztatták. A Gellért-hegy délnyugati lankáin terül el a Jubileumi park, amely 1965 -ben készült el. A rendszerváltás után a pálos rend visszakapta a kegyhelyet. 2001 -ben Pomsár András építész tervei alapján felállították az új keresztet.

 

 

Néhány szó a Gellért-hegy növény- és állatvilágáról

 

A Gellért-hegy ma a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. Habár az idők folyamán a terület sokat elveszített a természetességéből, sok helyen megmaradtak az eredeti karsztbokorerdők, hárs-kőriserdők és a gyertyános-tölgyesek. A hegy keleti oldalán még megtalálhatóak a nyílt- és zárt dolomit sziklagyepek. Ezeken él az ezüst aszat, a csikófark, a budai imola és a budai nyúlfarkfű. Magyarország területén csak ezen a helyen terem meg a sárga habszegfű. Kora tavasszal mindenütt láthatóak a geofitonok, legfőképpen a keltike. A török korból máig is megmaradt a füge és a kivadult rózsabokrok. A tűlevelűek közül gyakori a tuja, a tiszafa és a ciprusok. A lombos fák családját a juharfélék, tölgy, kőrisfélék, gyertyán valamint a mogyoró és az akác képviseli. A cserje és bokorfélékből megtalálhatóak a berkenyefélék, fagyal, gyepűrózsa és a galagonya is. Az állatvilágot főként a madarak képviselik. Vonulásukkor láthatunk hajnalmadarat és vándorsólymot. Télen találkozhatunk a királykával is. Az év többi szakában gyakran fordulnak elő a varjúfélék és a feketerigó, valamint a cinege és a vörösbegy.
A parkokban a rovarvilág képviselői élnek, nevezetesen a hártyásszárnyúak, kétszárnyúak, bodobács és a lepkefélék. Tavasszal a napos sziklákon megfigyelhetőek a gyíkok. Az emlősök faját a keleti sün és a mókus képviseli.

Cerka-firka játszótér

A Gellért-hegy emlékműépületeivel, a páratlan , csodás panorámával, a gazdag növény és állatvilágával tökéletes kikapcsolódást, felüdülést kínál látogatóinak. Látogasson el ön is a Gellért-hegyre…

 

» Foglaljon olcsó szállást Budapesten

 

Budapest további nevezetességei: Budai vár, Margitsziget, Városliget, Halászbástya, Citadella