Citadella

A Citadella

 

A Citadella Budapest XI. kerületében a Gellért-hegy tetején emelt erőd. Az 1848-49 -es szabadságharc leverése után az osztrák Habsburg uralkodóház emelte 1854 -ben. Az erőd Zitta Emanuel altábornagy tervei alapján készült el. A Citadella olasz eredetű szó, amelynek jelentése fellegvár. Várszerű magaslati erődítmény, a város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett védhető építmény. Az építmény 220 méter hosszú, 45-60 méter széles és a falai 12-16 méteres változó magasságúak. Az ilyen fajta épületek általában a város védelmi céljainak szolgálatára épültek. A Citadella szerepe ezzel ellentétben a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak az ágyúállások, amelyek a városra néznek. Az ágyúkat azonban kizárólag díszlövések leadására használták.

 

 

Szabadság-szobor Citadella
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére a törökök egy palánkvárat emeltek. József nádor javaslatára 1813 és 1815 között a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgálót építettek. A Csillagdát 1815 -ben avatták fel. A felavatási ünnepélyen három jelentős európai uralkodó is jelen volt: I.Sándor orosz cár, III.Frigyes Vilmos porosz király és I.Ferenc József osztrák császár és Magyarország királya. A neves személyiségek a Szent Szövetség megkötése céljából utaztak Budára a létesítmény megnyitására.

 

» Olcsó szállásfoglalás a Citadella közelében

 

1849 -ben Buda várának ostrománál a magyar honvédség az ágyúit a Gellért-hegyen, az egyetemes Csillagda közelében állította fel. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült. A romos, sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
A fellegvár helyét az elpusztított Csillagda és a körülötte húzódó szőlő- és virágos kertek területén jelölték ki. A Citadella a magyarság szemében, köztudatában a zsarnokság szimbólumává vált.
A gyűlölt osztrák erőd 1867 -ben az osztrák-magyar kiegyezéssel elveszítette hadászati küldetését, de a katonaság csak 1899 -ben vonult ki véglegesen a Citadella falai közül. 1897 -ben a közvélemény nyomására a Citadella falait néhány helyen jelképesen megbontották. Ezzel megszüntették katonai jellegét és átadták a fővárosnak.

 

 

1961-64 közötti időszakban idegenforgalmi célokra alakították át. Boltozatos helyiségeiben borozót és turistaszállót rendeztek be. Belső udvarán egy kiállítási terem épült, ami a Gellért-hegynek és épületeinek történetét mutatja be. A fellegvár utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban 1944-45 -ben, Budapest védelmében történt, a támadó Vörös hadsereggel szemben. A magyar és német csapatok a Citadella kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyeket rendeztek be. A Citadella és néhány budai laktanya átadásával a főváros jelentős számú külterületi ingatlan tulajdonjogáról lemondott a hadügyi tanács javára.

 

Napjainkban a Citadella erődje több funkcót is betölt. Néhány rádióállomás a tetejéről sugározza adását. Vastag falai között étterem és szálloda üzemel, melyeknek kapacitása nagymértékben ki is van használva a hazai és külföldi turisták, látogatók által. A kazamatákban az 1944 -es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot rendeztek be. A “Budapest anno” című fotókiállítás viszont már a békésebb idők emlékeit őrzi. A 19. század végéig
idézi fel a gyorsan fejlődő főváros képét. Minden év augusztus 20.-án az alkotmány ünnepén innen indítják a tüzijátékot. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet és rajta a Citadellát 1987 -ben a Világöröksség részévé nyilvánította.

 

Látogasson el ön is a Gellért-hegyre… » Foglaljon olcsó szállást Budapesten

 

Budapest további nevezetességei: Budai vár, Margitsziget, Városliget, Halászbástya, Gellért-hegy