Budai vár

A Budai vár

 

A Budai vár a Dunapart fölé emelkedő Várhegyen található. A Várhegy északnyugat-délkelet irányban hegyes szöget zár be a Dunával. Délen az Erzsébet- és Lánchíd között csaknem a folyóig húzódik. A Várhegy tömegét legnagyobbrészt az úgynevezett budai márga alkotja, melynek a tetején több méter vastagságú mészkőréteg húzódik. Erre a sziklára alapozták a Budai vár épületeit. A vastag mészkőréteget egy barlangrendszer hálózza
be. Ezt a barlangrendszert a középkorban egy összefüggő folyosórendszerré építették ki. A folyosórendszerbe egyúttal a Vár területén épült házak pincéit is beleépítették. Sok pincében kutat is ástak így a Várhegy területén ma is megközelítőleg nyolcvan régi kutat tartanak nyilván.

 

A Budai vár történelmi szempontból Magyarország jelentős értéke és emléke. A Várhegy természeti adottságai és stratégiai jelentősége következtében korán benépesült. A 13. század közepén alakult ki itt az első nagyobb település, amikor IV.Béla király a tatárjárás után várat építtetett a hegyen, ez volt a Budai Vár. A tatárok
a hegyi erődítményeket nehezen tudták bevenni, emiatt a polgári lakosság előszeretettel telepedett le a Budai vár körül. Az új, idetelepült lakosság nagy része német bevándorló volt. Az Árpád-ház kihalása után (1301) a Budai vár uralkodója Károly Róbert lett. A királyi palota főként Zsigmond király uralkodása alatt (1387-1437) lett igazi uralkodói székhellyé, különösen a “Friss palota” megépítésével nyerte el végleges középkori kiterjedését.

A Budai vár esti fényekben

 

A Budai vár következő uralkodója Mátyás király nagy hangsúlyt fektetett a már meglévő épületek szépítésére és gazdagítására. Neki köszönhető az akkor kibontakozó reneszánsz stílus meghonosítása, amivel a királyi udvarnak európai hírnevet szerzett. Mátyás király halálával azonban véget ért a Budai vár fénykora. 1541 -ben
a törökök elfoglalták Buda várát és elkezdődött a 145 évig tartó török hódoltság. Emiatt a gyönyörű gótikus-reneszánsz királyi palota nagy mértékben lepusztult, de véglegesen akkor, amikor az egyesült keresztény seregek hónapokon át tartó ágyúzás után visszafoglalták a Budai Várat a törököktől. A visszafoglalás után Buda ismét szabad királyi város lett. Mivel a legfontosabb hivatalok Pozsonyba kerültek, a Habsburg királyok székhelye viszont Bécs volt, a Budai Vár és környéke inkább csak egy csendes városkává vált.

 

» Olcsó szállásfoglalás Budapesten!

 

1873 -ban sor került Pest, Buda és Óbuda egyesítésére, megalakult az új főváros. Ismét megkezdődött a Budai Vár fejlesztése, a királyi palota bővítése, átépítése. Újjáépült a Mátyás-templom és akkor emelték a Halászbástyát is. A 20. század elejére teljesen új arculatot kapott a Vár, ami viszont 1944-45′ -ös években megsemmisült. A második világháború végére a királyi palota teljesen kiégett és a Vár körüli házak mindegyike lakhatatlanná vált. Miután 1945 -ben a hitlerista csapatok teljes romhalmazt hagyva maguk után kivonultak, megkezdődött a Budai vár újjáépítése. A rombolás különös módon haszonnal is járt. A palota területén végzett régészeti kutatások során a felszínre kerültek a középkori palota és erődrendszer maradványai. Az újjáépítés során nagy hangsúlyt fektettek a magyar történelmi múlt és kultúra emlékeinek megőrzésére, a régi korok hagyatékának feltárására. A Budai vár ma számos történelmi emlékművet őriz, melyek a 17-18. századból származnak.

 

 

A Budai vár ma a hazai és külföldi látogatók által az egyik legkeresettebb célpont. A Várba legkönnyebben autóbusszal vagy a siklóval lehet feljutni a Clark Ádám térről kiindulva. Gyalogosan a busz útvonalán a Hunyadi János úton és a Várfok utcán, elágazva a Halászbástya lépcsőjén az úgynevezett Schulek-lépcsőn. Sétaképpen egy következő útvonal még a Vérmező déli végétől a Gránit-lépcsőn keresztül megközelíteni a Várat. Akármelyik útvonal mellett döntünk, a célnál elsőként a Budai vár erődítményrendszere tűnik fel szemünk előtt. A királyi palota körüli védőrendszert az 1950 -es évek régészeti kutatásai alapján építették újjá. A Bécsi-kaputól kelet majd dél felé haladva először az Erdélyi bástyát, Halászbástyát majd az Új-Világ kaput láthatjuk. A Déli nagy rondella, a Ferdinánd kapu, Buzogány torony, Karakas pasa tornya, valamennyi szép látványt varázsol elénk. A Fehérvári rondella, a Fehérvári kapu, Veli bég bástyája és az Esztergomi rondella megtekintése után újra a Bécsi kapuhoz érkezünk vissza.

A Budai vár

 

A vár lakónegyed középpontjában van a Szentháromság tér. A tér főldrajzilag, városképileg és kulturális vonatkozásban is a centrum. 1691 -ben a pestisjárványtól való félelmében a város tanácsa egy Szentháromság szobrot állíttatott fel a Mátyás templom közelében, innen kapta később a tér a nevét. Érdemes meglátogatni a Budai vár területén a Budapesti Történelmi Múzeumot, amely a főváros történelmi dokumentumait és tárgyi emlékeit gyűjti össze. Az István-torony a Budai vár déli részében áll. A torony a 14. századi gótikus építmény maradványa. A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet bemutató és dokumentáló legnagyobb gyűjtemény. 2012 -ben beleolvadt a Szépművészeti Múzeum szervezetébe. A Budai vár sokak által látogatott intézménye az Országos Széchényi Könyvtár, Magyarország nemzeti könyvtára. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján a Budai vár, Budai Várnegyed néven szerepel.

 

Látogassa meg ön is a Budai várat… » Foglaljon olcsó szállást Budapesten!

 

Budapest további nevezetességei: Margitsziget, Városliget, Halászbástya, Citadella, Gellért-hegy